Alaptörvényünk  III fejezetében a 45 és  57. paragrafusaiban a lelkész fogalmát  a következő  kijelentésekkel határozza meg:  ” A lelkész az egyházközség valláserkölcsi életének  (…) az egyházközség híveinek szellemi és lelki vezetője… “ Természetesen a fejezet a lelkészi munka kötelességeit és a lelkész jogait tételesen felsorolja, de ami a lelkész fogalmának meghatározására alkalmazott az az előbbiekben foglaltatnak.

A lelkész fogalmának meghatározását tehát nem találjuk sem részlegesen sem tételesen az Alaptörvényben. Hiányzik például az tényszerű megállapítás, hogy a lelkész ember, akinek nemcsak  közösségi munkája fele , de saját családja iránt is felelősséggel tartozik. Hiányzik például a lelkésznek mint személynek a megnevezése, aki Isten és ember szolgálatában gyakorolja hivatását.

A lelkész fogalmát több osztályba sorolhatjuk be. A lelkész : személy ,  emberi lény, ( ha úgy tetszik Isten teremtménye mint mindenki más, vallásos megközelítésünk alapján ), szakma és hivatás, liturgikus , intézmény adminisztrátora ( több szempontból is több felelősséggel tartozik  az egyházközsége felé, amelynek alkalmazottja is részben ) -  hogy csak a legszükségesebb kötelezettségek felől közelítsük meg azt a fogalmat amire azt értjük, hogy lelkész.

A fenti paragrafusok tételes meghatározásából az tűnik ki, hogy a lelkész egy vezető ,  a valláserkölcsi, a  szellemi és lelki élet szemszögéből vizsgálva e fogalomnak a szakmai részét. Tehát egy olyan személy, egy olyan teremtett lény, akinek élete elválaszthatatlan attól, hogy vezető legyen.  Vezető - a valláserkölcsi, a szellemi és a lelki élet területén.

Amennyiben ez így van ebből világosan következik, hogy a lelkésznek nemcsak ismernie, de “birtokolnia”  is kell a valláserkölcsi  értékek alapján otthonná  rendeződő világot, szinten kell tartania magát mint a szellemi , mint a lelki élet területén. Ez nemcsak joga, de kötelessége is. A valláserkölcsi értékek birtoklása mellett a szellemi és lelki értékek birtokait is magáénak kell tudnia. E birtokláshoz segíti hozza a személyt , hogy a lelkész  fogalmának  tartalmi és kiterjedési körét meghatározza az egyetemi tanulmányai,  amelyek feljogosítják e szakma gyakorlására.  Viszont mind a valláserkölcsi, mind a szellemi és lelki élet birtokba vétele nem lezárt folyamat, hiszen minduntalan önképzésre és a szolgálati kihívásoknak mind szélesebb és szélesebb feladatainak kell megfeleljen, amennyiben a valláserkölcsi, szellemi és lelki vezető jelenti a lelkész fogalmának egyik lényeges meghatározását.

A lelkész fogalmának meghatározása, ezzel még koránt sem tisztázott és nem lezárt. További megválaszolatlan kérdés marad, hogy milyen meghatározási formával kívánunk élni amikor megkíséreljük e fogalmat világosabbá tenni. Kérdés, hogy ismeretelméleti, a kijelentés módja szerint , a meghatározandó tárgya szerint, a meghatározási eljárás szerint próbálunk közelíteni a lelkész fogalmának pontosításához.  Ismeretelmélet alapján a tudományos meghatározás , a kijelentés módja szerint akár explicite, vagy implicite , a meghatározás tárgya szerint pedig reális vagy nominális meghatározási formával élhetünk. Az eljárás módja szerint pedig  genus proximum és differenica specifica alapján kérdés marad, hogy a lelkész fogalma alárendelt, vagy fölérendelt viszonyba kerül és milyen más fogalom tartalmi egységének vizsgálatában.  Az operacionális meghatározás alapján pedig kérdés milyen kísérlet, milyen eljárás hozza létre ezt a dolgot amire azt mondjuk hogy lelkész ( természetesen a szakmai oldalára , és akár személyes életére is tekintve ), a genetikus meghatározás szerint , pedig arra kellene rámutatnunk, hogy mi az eredete , milyen forrásból ered a lelkész fogalma, amit használunk. A felsoroló meghatározást nekünk természetesen mi unitáriusok Dávid Ferenccel kezdjük és Enyedi György , Bölöni Farkas János, Kriza János nevei után eljutunk Dr. Szabó Árpád és a mai lelkészek neveihez is.  A kiemelő, bemutató, vagy demonstráló meghatározás alapján kérdés, hogy mi lehet a legjellemzőbb amit kiemelhetünk. ( Alaptörvényünk a valláserkölcsi, szellemi és lelki vezetői tulajdonságot is ide sorolja. )

Mindezek alapján hadd adjak egy lehetséges meghatározási formát a felsorolt lehetőségek közül csupán egyet alkalmazva.  Korán sem tökéletes egyik meghatározás sem , de talán egy kísérlet arra, hogy egy rövid gondolat továbbgondolásra buzdítson a jobbítás szándékával.

A lelkész,  mint minden emberi lény  ( Istennek teremtménye ) az a valláserkölcsi életet élő egyházi alkalmazott hivatását végző egyén, aki szolgálati helyén szellemi és lelki vezetőként végzi hivatali teendőit ( szertartások, adminisztráció lelkipásztori gondozás) s közszolgálati munkájában odafigyel önmaga és családja iránti kötelességeire is.

( Elmélkedésemben alapul használtam a Logika és érveléstan IX.-es tankönyvet , 2oo4 Déva kiadó)