” Ahijja azonban már nem látott, mert az öregség miatt hályog támadt a szemén.” 1 Kir.14,4“Ékes korona az ősz haj, az igazság útján található.” Péld.16,31

Ahijja - idős kora miatt nem látott, mert hályog támadt a szemén. Ki volt ez az Ahijja ? - egy idős vak próféta, aki Salamon király uralkodása alatt már jelezte Jeroboámnak, hogy majd a trónon ő követi az ország felének a királyságára a nagy templomépítő bölcs uralkodót. A történeti háttér: Jeroboám fia megbetegedett és feleségét küldte el az idős prófétához, Ahijjához segítségért, hogy megtudja mi történt a fiával. Az idős próféta már nem lát - de vaksága miatt még “tisztán lát”. Tudja, hogy Jeroboám eltávolodott Istentől, és bálványokat imád helyette. Az idős embert a  felgyűlt élettapasztalata  bölccsé teszi.

Nem látni : abba a korba “kívánkozni” amiben éppen nem vagyunk : az idős fiatal, a fiatal idősebb szeretne lenni :-). Nem látni, jelenti a tényleges jelentésen túl - hogy nem érezzük jól magunkat a bőrünkbe, mindig máshol és mások szeretnénk lenni,mint akik vagyunk. Ez pedig nem kórhoz kötött tulajdonság - ez az Istentől való elszakadás ismertető jele. A látás, nemcsak azt jeleni hogy látjuk a körülöttünk levő dolgokat, hanem a helyes önismeretet is, az önbizalomra alapozó én-képet. Sem nem nagyobbaknak sem nem kissebbnek magunkat, mint akik valójában vagyunk. Ahhoz, hogy eljusson az ember az önismeret eme fokára élettapasztalatra van szüksége. Ez a tökéletesedés útájnak rögös ösvénye. A “szeresd felebarátodat ,mint önmagad” jézusi törvény betöltésének az első lépése a helyes önismeret. Igazán csak akkor tudjuk szeretni embertársunkat, ha a helyes ön-szeretet első lépcsőjének a fokát az önismeret lépésén már túl vagyunk. Milyen boldog az az ember aki tisztába van a tálentumaival és a gyarlóságaival is - eképpen tudja mi az amire szüksége van. Eképpen , saját magát ismerve az ember jobban eltudja fogadni felebarátját - önmagát ismerve tudja mire van igazán szüksége és tudja, hogy felebarátjának mit tud nyújtani vagy elfogadni tőle, hogy e kapcsolatban a szeretet megvalósuljon. A szeretet ,sokszor nem más mint az egyensúly megtalálása és gyakorlása  az adok-kapok folyamatában.Aki szeret, az tudja mit adhat és mit fogadhat el felebarátjainak és felebarátjaitól. Ha helyes az önismerete tehát nem esik abban a tévedésbe, hogy olyan dolgot ajánjon fel amit nem képes teljesíteni , vagy nyújtani felabrátjának és hogy olyan dolgot  fogadjon el amire nem lenne szüksége, ami haszontalan lenne az ő életében. Aki lát tehát ezeket a dolgokat is meglátja.Az idős kor ennek a belső tisztánlátásnak a letisztult tapasztalata. Az idős ember már nemcsak önmagára gondol,mint  a kisgyermek, de társára , családjára, gyermekeire, unokáira  is. Az idős ember , az aki vakon is lát.  Nem hiába volt a “vének tanácsában” szükség ilyen idős emberekre - mert a megszerzett tudás átadására igencsak szükség volt és van manapság.

Az idős kor - egy szerep is egyben. Elvárásoknak kell megfelelni. Az időstől mindenki elvárja a felgyűlt élettapasztalatot, bölcsességet - a “vakon is tisztán látást”.A mai vasárnap nem az idősek fele megfogalmazott “elvárásainkat” fogalmazzuk meg, hanem igyekszünk odafigyelni rájuk és meghálálni midazt amit nekük köszönhetünk: a jóságot, a küzdelemben való helytállásra nevelést éppen az által hogy élnek és közöttünk vannak. Az idősekre figyelünk - szüleinkre, nagyszüleinkre, dédszüleinkre, idős szomszédainkra, falus-társainkra és felköszöntjük őket  szívünk szeretetével. Odafigyelünk hangjukra és az életük tapasztalatáról faggatjuk őket, amit szívesen megosztanak velünk is.A korkülönbségből adódó élet-felfogás, gondolkodás minden időben ismérve volt a kornak , a társadalomnak. A mai vasárnap tegyük fel a kérdést önmagunknak: mi az idősekkel szemben miként gondolkodunk  ? És mi idősek miként tudjuk a leghasznosabban megosztani a tudásunkat a vakon is tisztán látásunkat a fiatalokkal ?

Az ékes korona tiszteletet parancsol eleve - köszöntsük hát fel idős testvéreinket, azzal a reménységgel,hogy majd mi is megérjük az idős kort és majd lesznek , akik minket is felköszöntsenek . Ez általános jellegű megállapításon túl maradjon meg számunkra a hit bizalma és ereje, hogy az idős kor , a hosszú élet az Isten ajándéka, az Ő szeretetének egyik jele is..